Fontos-e, hogy a homlokzaton alkalmazott hőszigetelés páraáteresztő legyen?
Érvek és ellenérvek csapnak össze a témában. Sokat beszélünk a külső falakra helyezett hőszigetelések páraáteresztő képességéről, ennek fontosságáról. Abban mindkét tábor egyetért, hogy a lakásban található felesleges pára döntő többsége nem a falon keresztül fog távozni, e célból tehát egy tudatosan tervezett, szabályozott szellőztetést kell üzemeltetni.
Ezzel én is teljesen egyetértek, ezen nézetazonosság inspirálta cégünket pl. a REGEL-air – fa ablakba építhető ablakszellőző – termék forgalmazásának megkezdésében is.
Azonban arról kevesebb szó esik, hogy a 4-5% pára, amely mégis a falban indul el, és azon keresztül szeretne távozni, hogyan rontja le – egy egész fűtési szezonban – a falak hőszigetelő képességét.
Szinte minden hőszigetelő rendszert forgalmazó cég ismertetőjében található táblázat, amely megmutatja, egy-egy cm hőszigetelési vastagság mennyivel csökkenti a fal „K vagy U” értékét, és az ebből „egyenesen következő” %-os megtakarítást.
Viszont hazánkban egyetlen mérési adatot sem láttam, amely kész homlokzati hőszigeteléssel ellátott házakon utólag mért volna a tényleges energiamegtakarítás mértékét.
Tapasztalatok szerint ugyan is a kettő lényegesen eltér. Az utólag mért adatok koránt sem hozzák az előre – laborkörülmények között született – prognosztizált energiamegtakarítást.
Mi ennek az oka?
Számomra a válasz egyszerű. Az előzetes számítások és labormérések száraz falazatra, és száraz szigetelőanyagra vonatkoznak. Az életben azonban a fal ritkán tökéletesen száraz, hiszen azt belülről a téli időben folyamatosan páraterhelés, esetleg talajból felszivárgó nedvesség, vagy külső beázásos vizesedés terheli. Tehát a számításnál csak az egyik tényező hőátbocsátási tényezőjét vehetjük pontosnak, a másik – falé – változó.
Pontosan a lakásszellőzők vizsgálatakor figyelték meg, hogy pár % nedvesség mennyire képes lerontani a fal hőszigetelő képességét. 5% falazatba jutott pára 50%-al rontja le a hőszigetelési képességet. Ennek oka egyszerű, a víz 25-ször jobban vezeti a hőt, mint a száraz levegő. A falba jutó pára tehát szó szerint kivezeti a fűtési energiát az épületen kívülre. Ha ott van még szigetelés, az valamit visszatart a veszteségből.
Pontosan ebben az 5% – falon keresztül távozni kívánó páramennyiségben – körüli értékben értenek egyet a hőszigetelések propagálói. Amennyiben azonban a szigetelés nem tudja oly sebességgel továbbengedni a párát, akkor az feldúsul a falban, még tovább rontva annak hőszigetelési képességét. Extrém esetben a tél egy részében szinte csak a hőszigetelő réteg tartja vissza a meleget, a fal a benne feldúsult nedvességtől nem képes.
Én azt javaslom, igen is páraáteresztő hőszigetelést a homlokzatokra, amiket kívülről kimondottan páraáteresztő bevonattal látunk el.
Önöknek mi a véleménye, tapasztalata?
Írja le vagy szóljon hozzá a témához!
Eddig 2 hozzászólás érkezett
Tisztelt Bozsik Úr!
Vannak referenci házaink és ehhez tartozó mérési jegyzőkönyvek is. íezekből az állapítható meg, hogy az energiafelhasználás jellemzően 18-25%, de akár 30 %-ot is meghaladta.
Természetesen minden ház egyedi, így előren nem prognoztizálható a pontos megtakarítás.
Maga a felhordás költsége az változó (pl. Kell-e álvány) erre tehát előre árat nem tudok mondani.
A mi partnereink munkáját nem szükséges figyelni, de nem csak ők végeznek kivitelezést, hanem a tulajdonosok bárki mást is megbízhatnak a munkával, és akkor célszerű figyelni, mert az anyag vékonyabb rétegben is elfedi az előző felületet, csak éppen az eredmények maradnak el az elvártnál.
A vízlepergető réteg átfestése előtt célszerű azt eltávolítani, mert akkor a bevonat falkiszárító hatása nem érvényesül, ami pedig rendkívül fontos az energiamegtakarítás szempontjából.
A bevonat egyetlen típusa sem víztiszta, az 50% üvegkerámiagolyótartalom miatt ez nem is lehetséges, így azt mindig színezés után hordjuk fel.
Viszont kb. 4000 színárnyalat közül lehet választani, ebből tehát eddig nem volt gond.
Köszönöm bejegyzését, és elnézést a kései válaszért.
Üdvözlettel:
Czinege
Tetszik a cikkük, de arra lennék kiváncsi, hogy egy referencia háznál, a festés előtt, mennyi volt az energia felhasználás, (elektromos és gáz, vagy más fűtési rendeszer) és a szigetelő festék felvitele után mennyivel csökkent egy év alatt.
továbbá arra lennék kiváncsi, hogy a magas de nem elviselhetetlen anyagköltséget mennyivel emeli meg a felhordás költsége. Írja valaki, hogy a kivitelezőre figyelni kell, hogy tiszteségesen vigye fel a kivánt réteget. Nem értem, hogy ha valaki az Önök partnere, akkor miért kell figyelni a munkáját?
Vagy nem akar az illatő újabb megrendeléseket?
A kérdésem még az, hogy vízpergető festékkel beeresztett és lefestett falon is alkalmazható ez a festék, vagy tisztára kell kaparni a falat? Érdekelne az is, hogy a tetőfesték, színtelen formában is kapható, vagy csak valamilyen színkeverékkben.
Tisztelettel:
Bozsik Tibor